Ugrás a tartalomra
Tesamorelin

A tesamorelin csökkenti a zsírt? Klinikai bizonyítékok és várható hatások

Számos humán klinikai vizsgálat kimutatta, hogy a tesamorelin hatékonyan csökkenti a hasi zsigeri zsírt, javítja a testösszetételt és csökkenti a máj zsírtartalmát, különösen HIV-hez társuló lipodistrófiában és az ezzel összefüggő anyagcsere-betegségekben szenvedőknél [1–8]. A tesamorelin a növekedési hormon-felszabadító hormon (GHRH) természetes útvonalának serkentésével fejti ki zsírcsökkentő hatását, ami növeli az endogén növekedési hormon (GH) és az inzulin-szerű növekedési faktor-1 (IGF-1) termelését. Ezek a hormonális változások fokozzák a lipolízist, azaz a felhalmozott zsír energiává történő lebontásának folyamatát, ami inkább a káros zsigeri zsír célzott csökkentéséhez vezet, ahelyett, hogy csak az általános testsúlycsökkenést érné el [1–3].

A klinikai bizonyítékok következetesen igazolják a tesamorelin-kezelés során elérhető, mérhető zsírcsökkenést. A Falutz J és munkatársai által végzett, placebo-kontrollos vizsgálatban (2007) által végzett placebo-kontrollos vizsgálatban a HIV-pozitív személyek, akik 26 héten át naponta 2 mg tesamorelint szedtek, a placebóval összehasonlítva körülbelül 15%-es csökkenést értek el a hasi zsírszövetben [4]. A résztvevőknél a derékbőség csökkenését, valamint a trigliceridszint és a koleszterinértékek javulását is megfigyelték, anélkül, hogy a vércukorszint szabályozása jelentősen romlott volna.

A III. fázisú, nagyobb klinikai vizsgálatok megerősítették ezeket az eredményeket. Egy 806 résztvevőt magában foglaló, többközpontú összefoglaló elemzésben Falutz J és munkatársai (2010) a tesamorelin-kezelés 26. hetét követően a zsigeri zsírszövet átlagos csökkenését körülbelül 15,4%-vel mérték [5]. A kutatók a derékbőség, a has megjelenése és néhány metabolikus marker javulását is megfigyelték. Fontos, hogy a kezelést folytató résztvevők akár 52 héten át is megtartották a zsírcsökkenéssel járó előnyöket, míg azok, akik abbahagyták a terápiát, viszonylag gyorsan újra felhalmozták a zsigeri zsírt.

A tesamorelin a hasi elhízással és anyagcsere-rendellenességekkel összefüggő májzsír csökkentésében is előnyös hatást mutatott. A Stanley TL és munkatársai által végzett randomizált klinikai vizsgálatban (2014) által végzett randomizált klinikai vizsgálatban a tesamorelin jelentősen csökkentette mind a zsigeri hasi zsírt, mind a májzsírt HIV-pozitív, hasi zsírfelesleggel rendelkező személyeknél [6]. A májzsír a máj belsejében tárolt zsírt jelenti. A tesamorelint kapó résztvevőknél a mélyen elhelyezkedő hasi zsír mennyisége csökkent, míg a placebo csoportban növekedést figyeltek meg. Hasonló eredményeket mutattak be Stanley TL és munkatársai (2019) multicentrikus vizsgálatában is hasonló eredményeket mutattak be, ahol a tesamorelin körülbelül 37%-vel csökkentette a májzsír mennyiségét a kiindulási értékekhez képest HIV-vel összefüggő nem alkoholos zsírmájbetegségben (NAFLD) szenvedő személyeknél [7].

A felmérések továbbá arra utalnak, hogy a tesamorelin javítja a test általános összetételét, ahelyett, hogy pusztán a mérlegen látható testsúlyt csökkentené. Adrian S és mtsai. (2019) kimutatták, hogy a tesamorelinre reagáló betegeknél az izomfelület és az izomdenzitás növekedett, miközben a hasi zsír csökkent [8]. Az izomdenzitás az izmok minőségére és összetételére utal, ami arra utal, hogy a tesamorelin segíthet megőrizni vagy javítani a sovány testtömeget, miközben csökkenti a káros zsigereket körülvevő zsírt.

A tesamorelin alkalmazása során leadott zsír mennyisége személyenként eltérő lehet, azonban a vizsgálatok következetesen klinikailag jelentős zsigeri zsírcsökkenést mutatnak ki körülbelül 3–6 hónapos napi kezelés után. Számos klinikai vizsgálatban a zsigeri zsírszövet csökkenése körülbelül 11% és 18% között volt, a kezelés időtartamától és az egyéni metabolikus jellemzőktől függően [4,5,9]. A metabolikus szindrómában, emelkedett trigliceridszintben, elhízásban és fokozott kardiovaszkuláris kockázatban szenvedő résztvevők gyakran nagyobb zsigeri zsírcsökkenést értek el a kezelés során [10].

Úgy tűnik, hogy a tesamorelin különösen hatékony a zsigeri hasi zsír csökkentésében, ahelyett, hogy általános súlycsökkenést okozna. Ellentétben sok fogyókúrás terápiával, amelyek csökkenthetik mind a zsír-, mind az izomtömeget, a tesamorelin előnyben részesíti a mélyen elhelyezkedő hasi zsír célzását, miközben segít megőrizni az egészségesebb bőr alatti zsírt és a sovány testtömeg [3–6]. Klinikai vizsgálatok kimutatták a derékbőség, a törzszsír mennyisége, a májzsír, a trigliceridszint és az adiponektin javulását is [5,11]. Az adiponektin egy hormon, amely az inzulinszensitivityben és a metabolikus szabályozásban vesz részt.

Kutatások arra is rámutatnak, hogy a kezelés folytatása lényeges lehet az eredmények fenntartásában. Hosszú távú vizsgálatok kimutatták, hogy a tesamorelin terápiát abbahagyó résztvevők az idő múlásával gyakran újra felhalmozták a zsigeri hasi zsírt, míg a terápia folytatása fenntartotta a hasi zsír csökkenését és a metabolikus paraméterek javulását [5,9]. Ez arra utal, hogy a tesamorelin hatása a szervezet természetes GH-útvonalainak folyamatos stimulációjától függ.

Általánosságban elmondható, hogy a jelenlegi klinikai bizonyítékok azt mutatják, hogy a tesam περισσότερο hatékonyan csökkenti a zsigeri hasi zsírt és javítja a testösszetételt, különösen a HIV-asszociált lipodystrophiában és májzsírban szenvedőknél. Emberi vizsgálatok következetesen kimutatták a hasi zsír, a derékbőség, a máj zsír és a metabolikus kockázati markerek csökkenését, miközben megőrzik a sovány testtömeget és a viszonylag stabil glükózmetabolizmust [4–11].

Jogi nyilatkozat

A tartalom kizárólag oktatási és tudományos-információs célt szolgál. Nem szabad orvosi tanácsként, diagnózisként vagy terápiás ajánlásként értelmezni. A tesamorelin vényköteles gyógyszer, amelyet elsősorban a HIV-vel összefüggő lipodystrophia kezelésére fogadtak el. A növekedési hormont és az anyagcsere-utakat befolyásoló terápiák orvosi felügyeletet, laboratóriumi ellenőrzést és egyéni klinikai értékelést igényelnek szakképzett egészségügyi szakember által.

Hivatkozások

  1. LiverTox: Klinikai és kutatási információk a gyógyszerek által okozott májkárosodásról [Internet]. (2018). Tesamorelin. Bethesda (MD): National Institute of Diabetes and Digestive and Kidney Diseases. Elérhető: NCBI Könyvespolc: Tesamorelin áttekintés
  2. PubChem. (2025). Tesamorelin hatóanyag összegzés. Nemzeti Biotechnológiai Információs Központ. Elérhető: PubChem Tesamorelin összefoglaló
  3. Falutz J, Allas, S., Blot, K., et al. (2007). Az endogén növekedési hormon-felszabadító faktor metabolikus hatásai HIV-fertőzött betegeknél. The New England Journal of Medicine, 357(23), 2359–2370. https://doi.org/10.1056/NEJMoa072375
  4. Falutz J, Potvin, D., Mamputu, J. C., Assaad, H., Zoltowska, M., Michaud, S. E., Berger, D., Somero, M., Moyle, G., Brown, S., Martorell, C., Turner, R., & Grinspoon, S. (2010). A tesamorelin, egy növekedési hormont felszabadító faktor hatásai HIV-fertőzött betegeken hasi zsírlerakódással: Randomizált, placebo-kontrollált vizsgálat biztonsági kiegészítéssel. Acquired Immune Deficiency Syndromes Folyóirat, 53(3), 311–322. https://doi.org/10.1097/QAI.0b013e3181cbdaff
  5. Falutz J, Mamputu, J. C., Potvin, D., Moyle, G., Soulban, G., Loughrey, H., Marsolais, C., Turner, R., & Grinspoon, S. (2010). A tesamorelin (TH9507) gyomornövekedési hormon-felszabadító faktor analóg hatása túlzott hasi zsírral rendelkező emberi immunhiány vírus által fertőzött betegeknél: Két multicentrikus, kettős vak, placebo-kontrollált, 3. fázisú vizsgálat biztonsági kiterjesztési adatokkal történő összesített elemzése. A Klinikai Endokrinológiai és Anyagcsere Társaság folyóirata, 95(9), 4291–4304. https://doi.org/10.1210/jc.2010-0490
  6. Stanley TL, Feldpausch, M. N., Oh, J., et al. (2014). A tesamorelin hatása a zsigeri zsírra és a májzsírra hasi zsír-akkumulációval rendelkező HIV-fertőzött betegeknél: Randomizált klinikai vizsgálat. JAMA, 312(4), 380–389. https://doi.org/10.1001/jama.2014.8334
  7. Stanley TL, Fourman, L. T., Feldpausch, M. N. és mtsai. (2019). A tesamorelin nem alkoholos zsírmájbetegségre gyakorolt hatása HIV-pozitív egyénekben: Randomizált, kettős vak, multicentrikus vizsgálat. The Lancet HIV, 6(12), e821–e830. https://doi.org/10.1016/S2352-3018(19)30338-8
  8. Adrian S, Scherzinger, A., Sanyal, A., és mtsai. (2019). A növekedési hormon-felszabadító hormon analógja, a tesamorelin csökkenti a zsír mennyiségét az izmokban és növeli az izomterületet HIV-fertőzött felnőtteknél. A Frailty & Aging Folyóirat, 8(3), 154–159. https://doi.org/10.14283/jfa.2018.45
  9. Falutz J, Allas, S., Mamputu, J. C., et al. (2008). A tesamorelin, egy növekedési hormon-felszabadító faktornak nevezett analóg hosszú távú biztonságossága és hatása a hasi zsírtömeggel rendelkező HIV-betegeknél. AIDS, 22(14), 1719–1728. https://doi.org/10.1097/QAD.0b013e32830a5058
  10. Mangili A, Falutz, J., Mamputu, J. C., Stepanians, M., & Hayward, B. (2015). A tesamorelin, egy növekedési hormon-felszabadító faktor analóg kezelési válaszának előrejelzői HIV-fertőzött, túlzott hasi zsírral rendelkező betegeknél. PLoS ONE, 10(10), e0140358. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0140358
  11. Stanley TL, Falutz, J., Marsolais, C., et al. (2012). A zsigeri adipozitás csökkenése javult metabolikus profillal társult tesamorelin kezelésben részesülő HIV-fertőzött betegeknél. Klinikai Fertőző Betegségek, 54(11), 1642–1651. https://doi.org/10.1093/cid/cis251
BioEvidenceHub
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.